Írások, melyek műfaja: ‘Művelődéstörténeti morzsák’

Publikálva szeptember 13, 2011 - by Lenolaj.hu

Az ókori rómaiak divathóbortjairól árulkodnak a legújabb régészeti leletek

Az észak-angliai Bardon Mill városa mellett elterülő Vindolanda nevű római kori erődítmény maradványainál talált legújabb leletek bizony alaposan felforgatták a kétezer évvel ezelőtti textilgyártásra vonatkozó szakértői elméleteket. A német kutatók szerint ugyanis a legújabb bizonyítékok arról árulkodnak, hogy a rómaiak meglepően fejlett textiliparral rendelkeztek, ami valószínűleg “luxuskategóriájú” divat iránti rajongással párosult.

    Amikor kétezer évvel ezelőtt Flavius Cerialis római prefektus vacsorát adott barátainak Vindolandában, indiai fűszerekkel beszórt sült csirke, liba- és vadhús illata járta be a masszív erődítmény falait. (tovább…)

Publikálva szeptember 9, 2011 - by Lenolaj.hu

A tyúkok titkos szex-stratégiája

Brit kutatók felfedezték, hogy a tyúkok nem mindennapi képességgel rendelkeznek, amellyel képesek kiválasztani utódaik apját. Az alkalmatlan kakasok spermáját egyszerűen kilökik magukból.
    A kakasok úgy próbálják biztosítani génjeik túlélését, hogy annyi tyúkkal párzanak, amennyivel csak tudnak. Az alsóbbrendűnek ítélt hímek genetikai anyagának eltávolításával azonban a tyúkok kivívták, hogy mégis legyen választásuk utódaik apját illetően - írják a kutatók az American Naturalist című folyóiratban. (tovább…)

Publikálva szeptember 9, 2011 - by Lenolaj.hu

Életrevaló pandák - A titokzatos vegetáriánusok rejtélyes világa

Az óriáspanda a világ egyik legismertebb állata, amelynek képével bármit el lehet adni az elektronikai termékektől a szénsavas italokig, a csokoládétól a kekszig, az édesgyökértől a cigarettáig, a természetvédelemről már nem is beszélve. Félénk és visszahúzódó természetének köszönhetően azonban az óriáspanda az egyik legrejtélyesebb, legnehezebben kiismerhető élőlény. Miért eszik például bambuszt? Miért olyan keservesen szaporítható? És miként lehet az, hogy egy ilyen, első ránézésre üggyel-bajjal alkalmazkodó lény mégis sokáig képes volt fennmaradni? (tovább…)

Publikálva június 23, 2011 - by Lenolaj.hu

A denevérszőrök mérik a légáramlatokat

    A denevérek szárnyán található apró szőrök összetett szenzorokként érzékelik a légáramlatok sebességét - derítették ki amerikai kutatók.
    A szárnyon lévő szőröket már több mint száz éve leírták, de arra nem igazán irányultak kutatások, mire szolgálhatnak - magyarázta a kutatást vezető Cynthia Moss, a Marylandi Egyetem kutatója a BBC hírportálnak (www.bbc.co.uk). Az eredmények az amerikai tudományos akadémia folyóiratában jelentek meg.
    A szőrök hossza egy emberi szőrszál szélességének felel meg, míg vastagságuk mindössze egy milliomod milliméter. (tovább…)

Publikálva június 22, 2011 - by Lenolaj.hu

Titkon tengeri madár az északi sólyom

    A világ legnagyobb termetű sólyma, az északi sólyom valójában tengeri madár, ugyanis télen hosszú időt tölt az úszó jégen - fedezték fel brit kutatók.

    Ez az első alkalom, hogy egy sólyomról kiderült: rendszeresen a tengeren él. A sólyom valószínűleg pihen a jégen, és más tengeri madarakra, például sirályokra vagy lummákra vadászik a ragadozó madaraknál valaha megfigyelt legnagyobb téli mozgáskörzetében. A felfedezés Kurt Burnham ornitológus nevéhez fűződik, aki az amerikai High Arctic Institute és a brit Oxfordi Egyetem munkatársa. (tovább…)

Publikálva június 22, 2011 - by Lenolaj.hu

A “szűréstudók” felelőssége - Akik eldöntik, mit akarunk szabadon olvasni az interneten

Varga János írja:
 
   Hajdanán még - jól belegondolva ez a “hajdanán” csupán 20 évet jelent - elkülönített broadcast társadalmakra tagozódva élt a Föld népessége: az ősi, internet előtti korban az információ-megosztásra szolgáló eszközöket csak a kiváltságosok használhatták. Ha meg akarták osztani gondolataikat a tömegekkel, kiadóvállalatokat kellett birtokolniuk - vagy egy darabka helyet az éterben -, illetve legalábbis kapcsolattal kellett rendelkezniük ezek tulajdonosaihoz. Az információáramlást a szerkesztők, producerek, médiamogulok alkotta elitosztály felügyelte, ők döntötték el, hogy mit láthatnak és hallhatnak az emberek a világról. Ők voltak a “kapuőrök”. (tovább…)

Publikálva június 14, 2011 - by Lenolaj.hu

Több mint negyvenezer kilométert gyalogolt kutyájával az olasz Gianluca Ratta

Az elmúlt tizenegy esztendőben 41 200 kilométert, az egyenlítő hosszát is meghaladó távolságot gyalogolt Shira nevű, husky fajtájú kutyájával a torinói Gianluca Ratta, aki a pünkösdi hétvégét Szegeden töltötte.

- Biológusként végeztem, és tíz esztendőt dolgoztam egy cégnél, de mindig is szerettem volna megismerni a világot saját szememmel és lábammal (tovább…)

Publikálva június 14, 2011 - by Lenolaj.hu

A csimpánzok intelligensebbek egy négyéves gyereknél

Német kutatók összehasonlító kísérletekkel bizonyították, hogy az emberszabású majmok kombinatív képesség terén felveszik a versenyt az embergyerekekkel.

    A kísérletek elején a Daniel Hanus és Natacha Mendes lipcsei kutatók által vezetett csoport egy földimogyorót helyezett el egy vastag műanyag cső alsó végén, és egyúttal vizet bocsátottak az állatok rendelkezésére - ám egyik majomnak sem jutott eszébe, hogy vizet öntsön a csőbe, hogy az felemelje a mogyorót, lehetővé téve, hogy az állat hozzájusson a táplálékhoz. (tovább…)

Publikálva június 9, 2011 - by Lenolaj.hu

Hogyan alakultak ki a nemzeti lobogók?

Lassan, fokozatosan. Eleinte csak labarum volt, vagyis egyházi zászló, a középkor korai századaiban pedig leginkább vérvörös zászló (németül vérzászló, Blutfahne a neve) jelezte, hogy mögötte királyi vérből származó fejedelem vagy herceg üli meg a lovát. A 11-12. században külön zászlókocsi (carroccio) vitte az itáliai seregek zászlaját, például a Legnano mellett vívott csatában, ahol - 1176-ban - a milánói csapatok megverték Barbarossa Frigyes német császár hadait.

(tovább…)

Publikálva június 8, 2011 - by Lenolaj.hu

600 ezer éves mamutcsontból sikerült fehérjét kivonni

    Brit kutatók sikeresen vonta ki fehérjét egy 600 ezer éves mamut csontjaiból, lehetővé téve ezzel az ősi kövületek azonosítását.
    A régészek ultra nagyfelbontású tömegspektrométerrel a norfolki sziklákban 1990-ben fellelt sztyeppei mamut csontvázából csaknem teljes kollagénláncot azonosítottak. A 85 százalékban fennmaradt csontvázat, amely a faj világszerte legteljesebb maradványának számít, a norwichi régészeti és múzeumi szakszolgálat őrzi.
    Pár évvel ezelőttig még nem hitték volna a szakemberek, hogy ilyen idős csontvázban egyáltalán kollagént találnak

(tovább…)