Írások, melyek műfaja: ‘42’

Publikálva január 23, 2012 - by Lenolaj

E-mailek pikkelyekről, szárnyakról és félelmekről

Ha tenyerem felfelé fordítom, érzem a napfény terhét, ha lefelé, akkor a sárgravitációt.
Ezért maradok a földön, nem hűségből, ahogy Ancsel Éva írja.
A gravitációs együtthatók miatt. Egyszerű fizika ez, csak a közeledés adatott.
Távolodnom, már nem lehet. Állsz velem szemben, és vészesen közeledem.

Ha nyújtod felém magad, átölellek, ha átölelsz, magamhoz szorítalak.
Ha megáldasz, ember maradok - valameddig. Azt tudom, hogy átkozni nem fogsz,
nem mesterséged. Ezért, minden nap meglátogatlak. (tovább…)

Publikálva november 9, 2011 - by Lenolaj

Kavicsok

Csak néhány napja vagyok itthon. Külföldön éltem. Sokáig. A parkban meglátom kedvenc lócámat. Azóta megkopott. Felé tartok. Egy kisfiú ül rajta, úgy öt éves lehet. Zsebéből dobálgat valamiket a földre. Leülök mellé. Nem köszön. Én sem.

Kavicsok gyűlnek körénk. Egyre több. Még mindig hallgatunk. Aztán a gyerek föláll, összeszedi szétdobált kövecskéit, visszaül, okosan néz rám. Ezek csillagok, mondja halkan. Az égről gyűjtöttem. Látod milyen fényesek? Ez legyen a tiéd. Nyújtja felém tenyerén. Talán ez a legfényesebb. Talán….

Malarburk

Publikálva március 15, 2011 - by Lenolaj

ZETI, NEM ZETI

P.S.
(szlovák származású magyar költő)
ZETI, NEM  ZETI
részlet

magyarról korrektre
fordította: HA.HÓ (tovább…)

Publikálva március 3, 2011 - by Lenolaj.hu

Márffyné Horváth Henrietta: Támadás az objektum ellen

A néma csendbe iszonyatos robajjal hasított bele a csattanás. Egész testében megmerevedett, pupillái kitágultak. Percekig mozdulni sem bírt. Fülében dobolást hallott. Kis idő elteltével a csend ismét tapinthatóvá vált, selymes puhasággal vette őt körül. Légzése egyenletes lett, izmai elernyedtek újból.

Mióta azok behatoltak hozzá, nem érezte magát biztonságban. Még ha M vele volt, akkor sem igazán. Ha pedig M elhagyta az objektumot, még fokozottabban figyelt minden kis zajra. Nem lehetett eléggé elővigyázatos, mert azok bármikor támadhattak. Napszaktól, holdállástól függetlenül.

Meggyőződése volt, hogy képesek a teleportálásra is. (tovább…)

Publikálva március 2, 2011 - by Lenolaj

Géza Béla: A fantasztikus tavasz

Tavasz igazából nem létezik, csak a meteorológusok találták ki azért, hogy a tél és a nyár közt legyen valami átmenet. A tavasz fordított ősz. Márciusban kezdődik az egész: az ősszel lehullott levelek sorban visszaugrálnak a fákra, mintha mókusok lennének. Egyébként mókusok sem léteznek, őket meg az erdészek találták ki, hogy a jó gyerekeket szórakoztassák. És igen, a farkas a rossz gyerekek ijesztgetésére, a vámpír pedig a vámpírfilmekbe való. (tovább…)

Publikálva február 8, 2011 - by Lenolaj.hu

Marshal McLuhan: Tzu-Gung

Amint Tzu-Gung a Han folyótól északra eső vidéken utazgatott, lát ám egy vénembert, aki zöldségeskertjében munkálkodik. Az öreg éppen öntözőcsatornát ásott. Lajtorján alászállt egy kútba, karján felhozott onnan egy vödör vizet, melyet aztán beleöntött az árokba. Amíg erőfeszítéseit rendkívülinek lehetett mondani, az eredmény ugyancsak soványkának mutatkozott.

Mondta neki Tzu-Gung: “Van ám módja, hogy akár száz csatornát is megtölts vízzel, méghozzá jóval kevesebb fáradsággal. Meghallgatnád?” (tovább…)

Publikálva november 20, 2010 - by Lenolaj.hu

Márffyné Horváth Henrietta: Első Rajongó

Ha valaki írásra adja a fejét, és történetesen nem csupán az asztalfióknak szánja magvas gondolatait, előbb vagy utóbb szembesül az olvasók véleményével.

Jómagam is így jártam.

Aki ír, annak nagyon fontos a visszajelzés a nagybecsű olvasótól. Legyen az pozitív kicsengésű vagy elmarasztaló, mindkettőből tanulhat az illető. Vagy nem.

(tovább…)

Publikálva szeptember 25, 2010 - by Lenolaj.hu

Lantos Ági: Le kéne fogynom

Le kéne fogynom, mert nem jött rám a nadrág. Persze lehet, hogy összement, mert 30 helyett véletlenül 40 fokos programban mostam ki. A színe megmaradt, de a térdemnél feljebb nem jön az istennek sem. Vissza fogom vinni a boltba, hátha kicserélik.

Az üzletben furán néztek rám, de végül elnézést kértek és adtak egy nagyobb nadrágot. Ez csak félreértés lehet, én mindig  S-es ruhákat hordtam, ez pedig most a kezemben XXL-es! (tovább…)

Publikálva szeptember 20, 2010 - by Lenolaj

Géza Béla: A tél hidege

A tél az az évszak, amely nélkül nem létezhet az ember. Így hát dobozokba zárja, hogy a jégvilág elmúltával is megőrizzen belőle valamennyit: Ez a különös ragaszkodásunk a hideg évszakhoz igen jót tesz a hűtőgép iparnak.

Télen van Karácsony is, nagy szerencséjére az északi féltekén élőknek, mert amúgy az évszak minden érdeme ellenére halálra unnánk magunkat. Karácsonykor az emberek nagyobb csoportokba tömörülve esznek, ünnepelnek, esznek, megint esznek, megajándékozzák és bosszantják egymást. (tovább…)

Publikálva szeptember 11, 2010 - by Lenolaj.hu

Géza Béla: A naspolyaszínű ősz

A nyári ragyogó napfény és pompázó színek után hirtelen minden kakibarnává válik. Mielőtt ez bekövetkezik, még eljárja szivárványtáncát a nyári tombolásba belefáradt természet. De aztán csak a barna marad - és az eső. Az ázott ruhákban egérszagúan préselődünk a többiekhez a tömött liftekben, buszokon. Megfogadjuk, hogy soha többé nem elégedetlenkedünk a nyári kánikula miatt…

Az okosabb állatok, mint például az ember, élelmet halmoznak fel télire, hogy ne legyenek a nagy szupermarketekre utalva. (tovább…)