Ő a földi malac, és ezt minden holland anyanyelvű nyomban tudja is, lévén az “aard” annyit mint “föld”, “vark” pedig malacot jelent mind a hollandban, mint az afrikaansnak nevezett dél-afrikai búr nyelvjárásban. Csakhogy – és ezt nem árt tudnunk – az aardvark nem malac, bár kétségkívül emlős, jól megtermett 75 kilogramm testsúlyú állat, amely éjszaka jár tápláléka után. Éppen ezért ritkán látni.
De mitől ilyen testes? Meglepő módon hangyákkal és termeszekkel él a sertésfélékhez semmiként sem kapcsolható állat, amely napközben maga építette földhányásokban szunnyad.
Két ismertebb faja a Közép- és Dél-Afrikában honos Orycteropus capensis, illetve az Etiópiában található rokonság. A dél-amerikai hangyászmedvék amelyekkel a földi malacot csupán a táplálék azonossága kapcsolja össze, hiszen különböző rendet alkotnak, hasonlóképpen nem medvék, amint a földi malac sem malac.
A kétméteresre is megnövő karcsú yurumit Észak-Paraguay ember nem lakta erdeiben találjuk, ugyanitt él a kisebb termetű tamandua vagy más indián nevén a caguare, amely a fára is fölmászik. Tehát egy malac, amelyik nem is malac, valamint egy medve, amely nem medve – ők a hangyászok.
Legfrissebb hozzászólások