Írások, melyek címkéje: ‘Havas Zsigmond’

Publikálva október 1, 2009 - by Lenolaj.hu

Spencer Walls: A páfrány

Mary Ash ötvenhat éves, magas, szikár, ősz hajú, szemüveges nő volt, és egyedül élt homertoni házában. Senkivel sem barátkozott és ezért nem is ismerhették.

Ki sejthette volna, hogy Mary Ash valamikor egyszer, egyetlen egyszer szerelmes volt. Volt idő – igaz, nagyon régen -, amikor sok mindenféléről ábrándozott homertoni házában. Éjszakánként, ha vonat dübörgött át a közeli viadukton, felriadt álmából, és ilyenkor mindig boldog asszonynak látta magát, és hallani vélte a szomszéd szobában alvó gyermekek lélegzését. (tovább…)

Publikálva szeptember 20, 2009 - by Lenolaj.hu

Havas Zsigmond: Hangyaszorgalom

Igazságtalannak tartom, hogy az emberek mindig a hangyára hivatkoznak, mint a szorgalom mintaképére, holott a teremtésben nincs az embernél szorgalmasabb teremtmény. Bebizonyította ezt Kisistván János, aki pedig csak egyszerű napszámos volt. Valahol Ócsa környékén egy kis falu szélén lakott. Mindennap hajnali négy órakor kelt, porban, sárban, hóban, esőben, viharban félórán át gyalogolt a vasúti állomásra, onnan beutazott Budapestre, a Nyugati pályaudvarról ugyancsak elbandukolt a város másik végében lévő gyárba, ott este hatig (tovább…)

Publikálva szeptember 17, 2009 - by Lenolaj.hu

Havas Zsigmond: A bűvész és a zsebtolvaj

A bűvész nagyon hiú ember volt; csak akkor érezte jól magát, ha az embereket elkápráztatta, ha ámulva-bámulva csodálkozó közönsége volt. A bűvészet szinte az eszét vette.

Egyszer egy kirakat előtt ácsorgott, amikor érezte, hogy idegen kéz kotorász a zsebében. Megmarkolta a kezet és felnézett. Riadt szempár tekintett rá egy bizalomgerjesztő, pirospozsgás arcból. (tovább…)

Publikálva szeptember 12, 2009 - by Lenolaj.hu

Havas Zsigmond: A komédiás

Az öreg komédiás hétfő hajnalban szomorúan ült a ligeti padon és nézte a lába előtt heverő hervadt leveleket, zsíros papirosokat és szennyes szerpentinszalagokat. Ráncos arcán még látszott a vasárnap délben felkent hitvány festék néhány ledörzsölhetetlen foltja, szeme fáradt, keze reszketeg volt. Egész éjjel a padon ült és az életen, a sorson töprengett. És sok ezer kérdésére most, az őszi hajnalon kapta meg a választ. Az út végére jutott, nincs tovább. Tegnap az egyik züllött ripacs azt mondta neki a hitvány színfal mögött, hogy csak útban van, hogy szánalomból szerepeltetik, a legjobb lenne, ha felakasztaná magát. (tovább…)

Publikálva szeptember 8, 2009 - by Lenolaj.hu

Havas Zsigmond: Sötét történet

Bim-Bam elment a fekete király elé, aki éppen törvénynapot tartott, és bepanaszolta szomszédját, Bam-Bimet, mert ellopott tőle egy nyílvesszőt. A király parancsára poroszlók mentek a bűnösért, akit fontos munkában találtak a kunyhója előtt. Éppen azt a nyílvesszőt operálta ki a lábikrájából, amelyet Bim-Bam lőtt bele.

Bam-Bimet a nyílvesszővel együtt a királyhoz vitték, ott – miután ismertették előtte a vádat -, felháborodva védekezett: (tovább…)

Publikálva szeptember 1, 2009 - by Lenolaj.hu

Havas Zsigmond: A szürke madár

Új lakó költözött a házba. Mint ilyenkor mindig, az asszonyok kíváncsian lesték, ki jött az első emelet kilencbe. Nem sok néznivaló volt rajta. Egyedülálló asszony volt, úgy negyven és ötven, vagy ötven és hatvan között, vagyis az a fajta, amely olyan hervadt, hogy kívül esik a koron és időn. Szomorú perszóna volt, igazi szürke madár. Szürke a haja, az arca, a ruhája. Halkan járt, szinte bocsánatkérőn, a fal mellé lapulva, szemlesütve. Egy egér sem lehetett volna csendesebb nála. Az ilyenre mondják, hogy (tovább…)

Publikálva június 24, 2009 - by Lenolaj.hu

Havas Zsigmond: Mese az öregasszony körtéiről

A fösvénység olyan, mint a körömrágás: az ember rászokik és soha többé nem szabadul meg tőle. Alattomosan támad, a tünetek kezdetben még a szakemberek előtt is felismerhetetlenek, és amikor teljes pompájában – vagy szörnyűségében – kifejlődik, már elkésett a segítség.

Kísérő tünetei: a betörőktől való félelem és az éhenhalástól való örökös rettegés. Fösvénynek lenni annyi, mint gyógyíthatatlan betegnek lenni, örökkön örökké félni, remegni, iszonyodni, rettegni és végül, (tovább…)

Publikálva május 15, 2009 - by Lenolaj.hu

Havas Zsigmond: Gyerekek a játszótéren

Heteken át nem mozdultam ki a lakásból, és mindennap órákon át ültem íróasztalomnál, a nyitott ablaknál, háttal a mélyben lévő játszótérnek. Elhatároztam, hogy nem veszek tudomást a világ folyásáról. A játszótéren mindennap gyerekek játszottak. Egy napon hallom:

- Tizenegyes! Góóól! - Na, gondoltam, tegnap labdarúgó mérkőzés volt a közeli pályán.

- Vigyázz, kész, rajt! - üvöltötték másnap a gyerekek. (tovább…)

Publikálva május 12, 2009 - by Lenolaj.hu

Spencer Walls: Mocsár

1.

Őszintén elárulom, hogy keveset értek az idegbajokhoz, mert az idegbeteg embereket éppúgy elkerülöm, mint azokat a helyeket, ahol szeszes italokat árusítanak. Elképzelhetik, mekkora ellenszenvvel hallgattam Hilary doktort, aki egy este azzal szórakoztatott, hogy furcsa idegbetegségeket írt le. Az orvossal úgy ismerkedtem meg, hogy szabadságomat Lewishamben akartam eltölteni. Azért mentem ebbe az eldugott faluba, mert (tovább…)

Publikálva május 2, 2009 - by Lenolaj.hu

Spencer Walls: A temetőnél állj meg!

bűnügyi komédia
(P. Howard emlékének)

A Harkály és egy El Ricos-nyakkendő

A rendőrség, amely sokat tud és keveset beszél, már hallott egyet-mást Mike Timelyról. Tudták róla, hogy Mike akkor viselt először El Ricos márkájú nyakkendőt, amikor a keleti 69. utcában, egy mulatóhelyen három lövéssel leterítették Skeleton Smith-t, akit azért becéztek Csontváznak – amíg élt -, mert (tovább…)