Írások, melyek címkéje: ‘Lucz I. Ádám’

Publikálva július 8, 2010 - by Lenolaj.hu

Lucz István Ádám: Menekvés

halasztani az élet törtségét
menekvésbe igazítani a halmazokat
zsúfolni pontokba
zsúfolatlan
s rettegni pillanatnyi érzetekben
félni a kitöréstől
a mindig elérkező pillanattól… (tovább…)

Publikálva június 17, 2010 - by Lenolaj.hu

Lucz István Ádám: Érintések

Sóhajt a tágra nyílt szem,
egy régi pillantásról álmodik újra.

Közel volt hozzám a válla,
Közel volt hozzá a vállam.

Ember volt, mezítelenre, csupaszra,
a fényig levetkőztetett ember. (tovább…)

Publikálva május 20, 2010 - by Lenolaj.hu

Lucz István Ádám: Önarcképek

képem
Képem nincs, csak homokba
karcolt érzések nyoma.
Ezeréves bölcs, gyilkos,
vagy egy kölyök álmaival.

testem
Nyomott papíron (tovább…)

Publikálva május 8, 2010 - by Lenolaj.hu

Lucz István Ádám: Szürke

Keresem a fényt,
mi ereimből fonalat szőtt belém.

Keresem az éjt,
mi húsomból szörnyemet faragta elém.

És keresem önmagam, ami ezen túl vagyok,
Fény és sötét nélkül, valahol szürke állapot. (tovább…)

Publikálva május 6, 2010 - by Lenolaj.hu

Lucz István Ádám: Négysoros I.

Felvonyít a kutyánk az égre
Felvonyítasz te is a holdra
Felvonyít a mindenség is
Csak én hallgatok.

Négysoros II.

Magányban hallgató szurdok-szirtek
Kukoricásban fel-felrikoltó madárrémek (tovább…)

Publikálva június 16, 2009 - by Lenolaj.hu

Lucz I. Ádám: Türelem

két pad
a lámpa alatt hallgat
nem szól
csak tűr
míg el nem rohad
két kis esőcsepp alatt*
*vagy miatt

Publikálva május 29, 2009 - by Lenolaj.hu

Lucz I. Ádám: Egy virradat margójára

Ha a tegnap élt volna időben
S hagyták volna megrágni nekem rendesen
Lenne időm a mába fulladni
De nem!
Így holnapra hagyom (tovább…)

Publikálva május 15, 2009 - by Lenolaj.hu

Lucz I. Ádám: A visszatért Herceg

Hol a rókám, ki látta?
Tán nem pusztult bele,
hogy én álmodom.
S mi lett a rózsámmal,
Tövissé változott? (mert félt)
S a búra,
Ó, világ, te átkozott!
Kisebb vagy egy babszemnél,
És én mégis eltévedek! (tovább…)

Publikálva április 30, 2009 - by Lenolaj.hu

Lucz I. Ádám: Csodát!

Ha kezedbe tenném
lelkem héjas magvát
elültetnéd (?)
s csodát várnál (?)

ha kezedbe tenném
lelkem héjas magvát (tovább…)

Publikálva április 19, 2009 - by Lenolaj.hu

Lucz I. Ádám: Ravensbrück fényei

Nők fekszenek fel a keresztre
kopaszok, csúnyák és már agyonvertek
Szög nem kell, kezük magától szöggé fonódik!

És eső szakad, ég az udvar passióban

Nők fekszenek fel a keresztre (tovább…)