Írások, melyek címkéje: ‘Petre Majak’

Publikálva április 27, 2011 - by Lenolaj

Petre Majak: Körút

Az idős férfi nyolcvan is elmúlt már, de kicsattant az egészségtől. Mások hatvan évesen is megirigyelhették volna fizikumát, és ha hetvennek mondta volna magát, még akkor is rácsodálkozott volna bárki azzal a felkiáltással, hogy fiatalabbnak gondolta. A szigeti séták, a heti három úszás és a szerencsés genetika mind megáldották őt.

Boldog volt és szerelmes. A gyerekeivel viszont már évek óta nem beszélt. Nem is hiányzott neki. Elhitette magával, hogy ő nem, csakis a gyerekek gonoszsága tehetnek erről. Így könnyebben tudta elhessegetni fájdalmát. (tovább…)

Publikálva április 25, 2010 - by Lenolaj

Petre Majak: Közlekedési kihágás

Roger a nagy fekete BMW terepjáróját vezetve nem szerette használni az indexet. Talán csúnyának találta, ahogy a kocsik királyán kis sárga lámpa villog. Meg amúgy is fölösleges volt, mert Roger sajátosan értelmezte a KRESZ-t. Bárhol autózott éppen, mindig neki volt elsőbbsége.

Amikor valaki a nagy fekete BMW-nek, és benne Rogernek, nem adta meg azt a bizonyos elsőbbséget, akkor Roger dühöngött. Kiabált, mutogatott. Egyszer még az is előfordult, hogy egy szirénázó mentőautót anyázott le a sárgaföldig. (tovább…)

Publikálva február 1, 2010 - by Lenolaj

Petre Majak: Árnyék

Napra nap, hétre hét;
fájdalmas az üresség,
áttetsző az árnyéklét. 
Nincs többé békesség.
 
Fellegek táncot járnak,
sötét vihar tombol.
Villámok cikáznak, (tovább…)

Publikálva december 21, 2009 - by Lenolaj

Petre Majak: Múzsámhoz!

Eljött az idő, hogy igazán meghaltál.

Nem voltál öreg, sem beteg, nem szenvedtél balesetet. Egyszerűen csak meghaltál, ennyi. És most, hogy ezt látom, már semmi mást nem sajnálok, csak azt, hogy Rád gondoltam, amikor alkottam.

Remélem, a mű egyszer majd átlényegül. Először megvet, majd kitaszít magából. Akkor, amikor eljön valaki, felemeli az árva verset, és azt mondja: (tovább…)

Publikálva december 7, 2009 - by Lenolaj

Petre Majak: Lélek-Keszon

Levegő után kapkodva

halok meg fuldokolva.

Pedig nem vesz más körül,

mint test, mibe a lélek merül.

Publikálva december 4, 2009 - by Lenolaj

Petre Majak: Üres akarok lenni, jéghideg, gonosz

 

Elvették lelkemet,

Kiről azt hittem, szeret.

Szellem vagyok, sem élő, sem holt.

Bár lennék inkább kőkemény, zord. (tovább…)

Publikálva november 24, 2009 - by Lenolaj

Petre Majak: Kifizetetlen számla

November közepe van, hideg és köd.

Az otthonom jégverem. Egész nap kabátban mászkálok, éjszaka két paplannal takarózom. Mégis didergek, kezem, lábam jéghideg.

Mi lehet a gond? Gáz van, fűtés van, a villany működik. Ha bekapcsolom a tévét, ötvennyolc csatorna között válogathatok. Harminckettő külföldi.

Internet van. (tovább…)

Publikálva szeptember 10, 2009 - by Lenolaj.hu

Petre Majak: Segítség! - Válasz Sam Redcock barátomnak

Isten a választ
ismerte, de nem
ismertette, hogy az
iskola izgalmas legyen,
ismét tanuld az életet, ami
istálló - bűzölgő. Mégis hiszed, hogy
isler is lesz, finom, édes, omlós. De nem! (tovább…)

Publikálva szeptember 5, 2009 - by Lenolaj

Petre Majak és Kristian Krug: A Vak (7. rész)

(folytatásos detektívregény)

7.

Carol gyönyörű volt. Intelligens és szórakoztató. Reméltem, hogy idővel elválik a férjétől. Megfordult a fejemben, hogy hagyom az egész rendszert a fenébe, vállalok állást valami cégnél, és nevelem a gyerekeimet. Szerettem arra gondolni, hogy minden este Carol mellett aludjak el. (tovább…)

Publikálva augusztus 29, 2009 - by Lenolaj

Petre Majak: A folyton szenvedő, de rendkívül gazdag Tatjana Petrovna meggyilkolása a dél-amerikai import, idomított fekete özveggyel

 

Szívem szorul 

Torkom kapar

Könnyem csordul

Egy pók megmar