Írások, melyek címkéje: ‘Szuhay-Havas Ervin’

Publikálva június 9, 2011 - by Lenolaj.hu

Hogyan alakultak ki a nemzeti lobogók?

Lassan, fokozatosan. Eleinte csak labarum volt, vagyis egyházi zászló, a középkor korai századaiban pedig leginkább vérvörös zászló (németül vérzászló, Blutfahne a neve) jelezte, hogy mögötte királyi vérből származó fejedelem vagy herceg üli meg a lovát. A 11-12. században külön zászlókocsi (carroccio) vitte az itáliai seregek zászlaját, például a Legnano mellett vívott csatában, ahol - 1176-ban - a milánói csapatok megverték Barbarossa Frigyes német császár hadait.

(tovább…)

Publikálva május 28, 2011 - by Lenolaj.hu

Hányadik volt a Mayflower?

Mármint a törékeny vitorlás Észak-Amerikában. Gyakran olvasni ugyanis, hogy az első telepeseket hozta az Újvilágba. Nem igaz. Az első “szeparatista” szektásokat hozta Új-Angliába 1620 telén, vagyis az anglikán államegyháztól szeparálódni kívánó, önmagukat “szenteknek” nevező bátor kis csoportot. Ezek előbb Németalföldön kerestek menedéket, de nem kívánva hollandussá válni, egy londoni részvénytársaság megbízásából elindultak az amerikai vadon felé, Virginiában. A vihar északabbra űzte őket, a mai Massachusetts partjaihoz, ahol ott komorlik a Plymouth-szikla. (tovább…)

Publikálva május 26, 2011 - by Lenolaj.hu

Mi a Yankee doodle-ban a “doodle”?

1931. március 3-ig az Egyesült Államok himnusza volt ez a himnusznak könnyed dalocska, amelyben a “doodle” jelentése nemigen hízelgő: amolyan falusi tökfilkót jelent. Az 1750 táján komponált angol katonadalra az amerikai forradalom kezdetén írtak sokstrófás, minden tekintetben igen sértő verset ismeretlen brit tollforgatók, amikor a fajankóként lenézett puskás farmerek 1775-ben a lexingtoni és a concordi első fegyveres összecsapások után ostromzárral övezték az angolok megszállta forradalmi Bostont, Massachusetts gyarmat fővárosát. (tovább…)

Publikálva május 23, 2011 - by Lenolaj.hu

Hány Barbarossát ismerünk?

Hármat. Vöröses-rőtes szakálláról I. Frigyes német-római császárt nevezték el szóösszetétellel Barbarossának. Az ő karrierjének a végéről csak annyit: 1190. június 10.-én, a Szentföld felé tartva keresztes hadával, fürdés közben belefulladt a Szalef folyóba. (Születési dátuma bizonytalan: 1120 táján nemzette II. Frigyes, gúnynevén “Egyszemű” sváb herceg és egy Judit nevű Welf nősarj.)

A második és harmadik számú Barbarossa minden volt, csak német vagy római nem. (tovább…)

Publikálva május 13, 2011 - by Lenolaj.hu

Mi a triszkaidekafóbia?

Aki tud görögül, nyomban rávágja: a tizenhármas számtól való beteges irtózás. Ezért van az, hogy sok nyugat-európai és amerikai városban nincs 13-as számú autóbusz, 13-as számú ház vagy hotelszoba, legfeljebb a 12/A jelzést választják.

Hivatalos adatok szerint pénteken, 13-án semmivel sem több a szerencsétlenség vagy a halálozás, az egyéni tragédia. De a babonás hiedelmeket erősítik a véletlenek. (tovább…)

Publikálva május 12, 2011 - by Lenolaj.hu

Ötvenszer fej, ötvenszer írás!

Könnyű játékelméleti kérdés, mi a valószínűsége annak, hogy “fej” vagy “írás”-e  az eredmény, ha feldobunk egy pénzdarabot: a válasz ugyanis az, hogy mindkét lehetőség ötvenszázalékos esélyt nyújt.

Akkor hát kérdezzünk nehezebbet: mi a valószínűsége annak, hogy a feldobott pénzérem ötvenszer egymás után “fejet” vagy ötvenszer egymás után “írást” mutasson? (Ugyanez áll a rulettban arra a lehetőségre is, hogy a fehér csontgolyó ötvenszer egymás után állapodjék meg a fekete vagy a vörös mezőben.)

(tovább…)

Publikálva május 7, 2011 - by Lenolaj.hu

Ki volt az első hegymászó?

Ha a hegymászón olyan embert értünk, aki kedvtelésből vagy tudományos megismerés vágyától űzve tör a szikrázó csúcsok felé, akkor az első hegymászó igencsak nevezetes ember volt. Francesco Petrarca, Itália és a világirodalom nagy költője, humanista és nyelvtudós. (Petrarca egyébként latinos névalak, a család eredeti olasz neve: Petracco.) Ha úgy tetszik, Petrarcával kezdődik az alpinizmus 1336-ban, amikor a költő Colonna bíboros szolgálatában áll, és 32 esztendős. (tovább…)

Publikálva május 5, 2011 - by Lenolaj.hu

Kik a koptok?

A “kopt” szó az arab qibtből ered, végső értelmezésben pedig az egyiptomiakat jelentő aigüptoi népnévből. A kopt nyelv voltaképpen az óegyiptominak, mint a sémi-hámi nyelvcsalád (vagy egy afro-ázsiai “szupernyelvcsalád”) egyik ágának utolsó hajtása, számos görög kölcsönszóval, melyek zöme még a hellenisztikus Egyiptom, a Ptolemaioszok korában vegyült az ősi nyelvvel.

A kopt keresztények lélekszáma Egyiptom lakosságának 10 % lehet, 8 millió fő. Élén az alexandriai pátriárka áll (aki furcsa módon az alexandriai jelzőt használja, holott a 11. század óta minden pátriárka Kairóban él). (tovább…)

Publikálva április 30, 2011 - by Lenolaj.hu

A “csavargó liba”

128 éve, 1883. április 30-án született Jaroslav Hašek, a “Švejk” világhírű szerzője.

1923. január 3-án, a háromkirályok ünnepén, Jaroslav Hašek cseh író halotti levelét körmölte a lipnicei orvos: “…a halál oka: tüdőgyulladás és szívbénulás.” De a keserű igazságot kár szépítenünk, negyvenedik születésnapja előtt az örökvidám Jarda Hašek, a híres prágai bohém, az egykori anarchista, Bugulma orosz kisváros bolsevik politikai megbízottja, majd ismét önpusztító bohém az új csehszlovák köztársaságban - halálra itta magát. (tovább…)

Publikálva április 26, 2011 - by Lenolaj.hu

“Ha nincs kenyerük, miért nem esznek kalácsot?”

Egy naiv szállóige nyomában

1789 áprilisában, tehát hónapokkal a Bastille bevétele előtt, Párizsba a kenyér ára miatt népi zendülés robbant ki, az ún. Réveillon-lázadás. Akkortájt terjedt el az anekdota, hogy a naiv és luxuséletmódhoz szokott Marie-Antoinette, XVI. Lajos felesége, tapsikolva kérdezte: “Ha nincs kenyerük, miért nem esznek kalácsot?” (tovább…)