Írások, melyek címkéje: ‘Szuhay-Havas Ervin’

Publikálva április 26, 2011 - by Lenolaj.hu

“Ha nincs kenyerük, miért nem esznek kalácsot?”

Egy naiv szállóige nyomában

1789 áprilisában, tehát hónapokkal a Bastille bevétele előtt, Párizsba a kenyér ára miatt népi zendülés robbant ki, az ún. Réveillon-lázadás. Akkortájt terjedt el az anekdota, hogy a naiv és luxuséletmódhoz szokott Marie-Antoinette, XVI. Lajos felesége, tapsikolva kérdezte: “Ha nincs kenyerük, miért nem esznek kalácsot?” (tovább…)

Publikálva április 20, 2011 - by Lenolaj.hu

A DAYTONI MAJOMPER

A Biblia vagy Darwin “teremtménye”-e az ember?

George Rappleyea New Yorkban született, a Harmadik sugárút egyik kopott bérkaszárnyájának odvában, később a Times Square metrólejáratánál újságot árult, hogy rövid ideig geológiát tanuljon az esti egyetemen. Utána a déli államokban kóborolt, s lenn, Tennesseeben szénrétegre bukkant, aminek a Gumberland Bányatársaság igazgatótanácsa annyira megörült, hogy a fiatalembert kinevezték bányafelügyelővé. (tovább…)

Publikálva április 14, 2011 - by Lenolaj.hu

Művelődési percek - 19.

Kérdésünk úgy hangzik, mint valami tréfás szójáték, pedig hát nem az.

Mi a különbség a porkoláb és a morkoláb között?

 

 

(tovább…)

Publikálva április 9, 2011 - by Lenolaj.hu

Ki találta fel a villanyégőt?

Mindenki, de legalábbis majdnem mindenki így felelne a kérdésre: Thomas Alva Edison, a nagy feltaláló. Hát nem egészen. Sir Humphry Davy már 1802-ben ívfényt produkált, kezdetleges elemeivel izzásba hozva egy fémszálat.

1840 és 1860 között az angol Grove és Petrie és a francia Moleyns kísérletezett először platina- és irídiumszálakkal, Jean Foucault pedig már 1844-ben olyan erős ívfényt állított elő, amely bevilágította a párizsi Palace de la Concorde-ot. (tovább…)

Publikálva április 4, 2011 - by Lenolaj.hu

Mi lehet az aardvark?

Ő a földi malac, és ezt minden holland anyanyelvű nyomban tudja is, lévén az “aard” annyit mint “föld”, “vark” pedig malacot jelent mind a hollandban, mind az afrikaansnak nevezett dél-afrikai búr nyelvjárásban.

Csakhogy - és ezt nem árt tudnunk - az aardvark nem malac, bár kétségkívül emlős, jól megtermett 75 kilogramm testsúlyú állat, amely éjszaka jár tápláléka után. Éppen ezért ritkán látni. (tovább…)

Publikálva április 2, 2011 - by Lenolaj.hu

Kik voltak a sógunok?

A japán cím a hadsereg parancsnokát illette a korai középkor századai óta, de csak kényelemből rövidítette meg az európai irodalom. A teljes kifejezés szei-tai-sogun, ami magyarul annyit jelent: “barbárokat meghódító nagy hadvezér”.

A VI. század óta így nevezték a császár (a mikádó) által kinevezett hadsereg-főparancsnokokat, akik leigázták a japán szigetek őslakóit, a nem mongol származású ainokat. (tovább…)

Publikálva március 23, 2011 - by Lenolaj.hu

Miért él olyan sokáig a sequoia?

A kaliforniai mamutfenyő vagy sequoia (szekója) élettartama valóban megdöbbentő: átlagosan 3000 év.

Hogyan élik meg ezt a szép kort? Botanikusok szerint a mamutfa kérgének különleges tulajdonságai miatt. A sequoia kérge elsőként is mintegy 50 centiméter vastag, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a kéreg tannintartalma olyan magas, hogy a rovarok meg sem próbálják rágcsálni. A szívós kéreg ráadásul majdnem olyan tűzbiztos, mint az azbeszt. (tovább…)

Publikálva március 21, 2011 - by Lenolaj.hu

Titokzatos építmények

Sokat és sokszor írtak már a kőkori építészet titokzatos emlékéről, a dél-angliai Stonehenge-ről. Jóformán minden találgatás alaptalannak bizonyult azóta, hogy egy középkori krónikás, Geoffrey of Monmouth kijelentette: a bámulatos kőépítmény, “lengő köveivel” (a stonehenge éppen ezt jelenti!) Merlin, a nagy varázsló keze munkája. Inigo Jones, Shakespeare kortársa, a híres építész kifejtette: kétségkívül római kori templom. Később angol tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy egy bizonyos: a Stonehenge építői a kelta őslakosság fehér lepelbe burkolózó, kegyetlen papjai voltak: a druidák.

Mindebből egy szó sem igaz. (tovább…)

Publikálva március 19, 2011 - by Lenolaj.hu

Vámbéry Ármin

179  éve, 1832. március 19-én született Vámbéry Ármin.

Van valami jelképes abban, hogy Vámbéry Árminnak, a nagy Ázsia-utazónak egyik lába születésétől fogva béna volt, ő maga nyomorban nőtt fel, apa nélkül, egyetemet pedig nem végzett. Éppen mindaz, amit ma “hátrányos helyzetnek” mondunk, roppant ambícióval ruházta fel a törékeny gyermeket és a szegény sorsú ifjút, hogy végül a hírnév csúcsaira röpítse, nemcsak a magyar tudományos életben, hanem a szultán birodalmában vagy a londoni szalonokban is. (tovább…)

Publikálva március 14, 2011 - by Lenolaj.hu

Mi a különbség a párizsi apacsok és a vadnyugatiak között?

Ezt pontosan tudjuk. A párizsi apache (mondd: ápás) alvilági figura. (”Ha megversz is, imádlak én, te drága rossz apacslegény” - dalolták az orfeumban minálunk is.) A kérdés hát inkább az, mi az összefüggés a nemes Winnetou népe és a füstös párizsi lebujok nyaksálas, micisapkás fickói között?

Legalábbis Karl May regényében rokonszenvesek és nemesek, amíg a komancsokat egy szálig le kellene puffantani. (tovább…)