Írások, melyek címkéje: ‘Tuzsoni Csaba’
Publikálva április 27, 2010 - by Lenolaj.hu
Tuzsoni Csaba: Emlékezet
van alkalom és alkotó
makrancos mindenható
kifestesz életlapjaimból
egyet-egyet napjaimból
megtartok majd portalan
a veled gondtalan
úgy látlak vissza (tovább…)
Publikálva április 23, 2010 - by Lenolaj.hu
Tuzsoni Csaba: Mese-más
ma mindent elfelejtek
a honnan jöttem
a merre menjek
mögöttem vagy előttem
nem számító árnyalak
alakodon átszalad
leomló szófalak (tovább…)
Publikálva április 14, 2010 - by Lenolaj.hu
Tuzsoni Csaba: Feloldás
ma naptól fénylesz
tegnap köd takart
holnap majd szél lesz
hópelyheket kavart
jégmadár lépted délre
el is olvad hamar
mondod: tedd félre
hamis emlék ha mar (tovább…)
Publikálva március 13, 2010 - by Lenolaj.hu
Tuzsoni Csaba: Szerelem…
hol bolyong
tekereg elkószált jele
helye üresen kong
amerre eltűnt a VELE
ő mellém néz és leül
megváltoznak a tárgyak (tovább…)
Publikálva február 24, 2010 - by Lenolaj.hu
Tuzsoni Csaba: Tetőzés
innod kezemből
akár a szomjas őzek
kiragadva az időből
ha szelíd vizeknél időznek
és szemem tavában elmerülnöd könnyen
mintha sohasem hullna többé könnyed
Publikálva február 11, 2010 - by Lenolaj.hu
Tuzsoni Csaba: Hogy mennyire…
csak az érti meg talán
kit ragadott el vad óceán
és dobta fel hullámfalán
hogy visszahulljon azután
Publikálva február 3, 2010 - by Lenolaj.hu
Tuzsoni Csaba: Még…
ajkad vonala emberien hűvös
szemeidből elbájolták a fényt
mondják: ez a világ sem bűnös
csak szavakra fosztja az erényt
és valóban, szó akad elég,
cifrák vagy dühösen jegesek (tovább…)
Publikálva október 30, 2009 - by Lenolaj.hu
Tuzsoni Csaba: Csend
Már nem mondasz szépet
csak ülsz a kanapén
vagy leakasztasz egy képet
pakolsz, a teret kitölti a kén
a pokolba lakunk
fél-együtt a te meg én
de légyottba fúlt alakunk
még ott a múlt mesés egén.
Publikálva szeptember 30, 2009 - by Lenolaj.hu
Tuzsoni Csaba: Lány a szomszéd házból
Bontja már haját a lány
és hajnalt ásít a ház falán
pár kis piszkos napsugár
míg ő leveti az estet
cserélne másik testet
én szeretem néma gyásszal
olcsó csókkal tudom bevállal (tovább…)
Publikálva szeptember 7, 2009 - by Lenolaj.hu
Tuzsoni Csaba: Hol van?
Hol van már, hisz időtáncba mélyedt
napsugárka lépted régen útnak eredt
így meredt szemekkel hiába nézhet
ki úgy várja: ifjúságod visszatérhet.
Mint távoli varázslat furcsa párlata
leng rejtett lényed dús emlékillata. (tovább…)



